Sokra hivatott köteteket mutattak be a nagyközönségnek
– Nagyon büszkék vagyunk ezekre a kötetekre és azokra a kollégákra, akik e munkákat elkészítették. A köteteket dicséri, hogy két ilyen szakember – Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, az MTA doktora és Sokcsevits Dénes történész, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa – vállalta, hogy beszélget a könyvekről és az azokban feldolgozott témákról a szerzőkkel – jelentette ki köszöntőjében Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója a május 19-én, hétfőn délután megtartott könyvbemutatón. Az eseményen három kötetet ajánlottak az érdeklődők figyelmébe a Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból sorozatban. Egyrészt bemutatták Ordasi Ágnes levéltáros, az MNL Országos Levéltára (OL) munkatársa „Társadalom és állam kapcsolata Fiumében a dualizmus korában” című kötetét. Emellett az érdeklődők figyelmébe ajánlották Bedők Péter belügyi referens, levéltáros (MNL OL) „Kié marad az örökség?” című könyvét, valamint Miklós Dániel, az MNL Tudományos Igazgatósága levéltárosa „Csehszlovák-magyar politikai kapcsolatok 1938–1945 között” című munkáját is.
Hiánypótló munkák
A Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében megtartott eseményen Szabó Csaba kifejtette: a Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból sorozat elindítását az Akadémia korábbi, „Értekezések a történeti tudományok köréből” című sorozat inspirálta. Elmondta, hogy utóbbiban nagyon értékes munkák jelentek meg annak idején, köztük olyan hiánypótló kötetek is, amelyekben egy-egy korábban fel nem tárt, nem kutatott korszakot, eseményt dolgoztak fel. – Ezeket a könyvtárakból kilopkodták, szinte verekedni kellett egy-egy ilyen könyvért, mivel azok nagyon minimális számban jelentek meg – tette hozzá. Szavai szerint nem akartak vetekedni az „Értekezések a történeti tudományok köréből” című sorozat kiadó Történettudományi Intézettel, de mint az ország legnagyobb és legrégebbi közgyűjteménye, egy hasonló kezdeményezés elindítását határozták el évekkel ezelőtt. Ezt azzal indokolta, hogy az MNL-en belül hétszáz munkatárs van, és közülük több mint 130-an rendelkeznek PhD-fokozattal, ami óriási szellemi potenciált jelent. – Arra gondoltunk, hogy a Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból sorozatban lehetőséget adhatunk a pályájuk elején járó fiatalabb kollégáknak, hogy kézbe vehető doktori munkájukkal bemutatkozhassanak a tudományos közvélemény előtt – fogalmazott Szabó Csaba. Hozzátette: ezeket a köteteket az összes nagy könyvtárba eljuttatják nyomtatott formában, de a munkákat az online térben e-könyvként is közzéteszik. A mai világban az utóbbi megoldást is rendkívül fontosnak tartja, mert ezzel meg lehet könnyíteni, gyorsítani a tudományos munkák feldolgozását. Az MNL főigazgatója végül méltatta a kötetek szerzőit, és reményét fejezte ki, hogy a fiatal kollégák később majd tapasztalt munkatársként segítik a jövő generációját a pályán.
Méltatták a köteteket
A köszöntő elhangzása után a szerzők és a meghívott vendégek beszélgettek a kötetekről. A munkákkal kapcsolatban Kiss Gy. Csaba elmondta: az utóbbi időben a kollégáival sokat beszélgettek arról, hogy a kelet-közép-európai térség kutatási utánpótlása nagyon szerénynek mutatkozik. – A mostani esemény, az itt ülő kollégák és a munkák, amelyekről beszélni fogunk, az ellenkezőjét bizonyítják. Adja a jövő, hogy ez folytatódjék tovább, mert mind a három mostani munkát nagyon fontosnak tartom, noha különbözőek módszertanilag és tematikailag is! Ha van egy közös pont, akkor talán az, hogy több szempontból is határterületekről van szó – fogalmazott Kiss Gy. Csaba, aki nagyon izgalmas vállalkozásnak tartja a három kötetet.
Sokcsevits Dénes is örömét fejezte, hogy a könyvek megjelentek, mert mint mondta, két szerzővel még az írás idején is kapcsolatban állt. – Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a művek egy sor dolgot tisztáznak. Nemcsak egyszerűen sok új adatot hoznak, hanem a szerzők hozzáállása is nagyon tetszett nekem, mert képesek voltak nagyon kiegyensúlyozottan helyretenni néhány tévedést. Például Fiume vagy Muraköz kérdésében is van jó néhány tévedés a magyar történettudományban – emelte ki a történész. Úgy véli, mindhárom kötetben, témákban közös, hogy a nemzet, a nemzetállam és a közigazgatás viszonyát boncolgatják. – S azért is fontosak ezek a művek, mert az adatok nagyon pontosan szerepelnek bennük, és nagyon komoly szakirodalmi és levéltári ismeretekről tanúskodnak, így megkerülhetetlenek azok számára, akik ezekkel a témákkal akarnak foglalkozni.
Lehet majd folytatás
Ezt követően a szerzők olyan kérdésekre adtak választ, hogy miért választották a témájukat, milyen elsődleges források voltak azok, amelyek a kutatásaik során meglepőek, újszerűek voltak a hazai és a külföldi gyűjteményekben. Beszélgettek továbbá arról, hogy a disszertáció elkészítésénél milyen keretet akartak a munkájukkal kitölteni, illetve, hogy a magyar szupremácia igénye, vágya, elképzelése miként jelenik meg a kötetekben. Szó esett arról is, hogy a szerzők a munkájuk során milyen pozitív példákra találtak a felek közötti együttműködése kapcsán, illetve beszéltek arról is, hogy ki hogyan, milyen irányba bővítené, egészítené ki a kötetet a jövőben. Ezzel kapcsolatban a szerzők pozitív válaszokat adtak, így remélni lehet, hogy így vagy úgy, de mindhárom kötetnek lesz folytatása.
A most bemutatott, illetve a sorozat korábban megjelent kötetei az alábbi linken érhetők el online: https://corvina.monguz.hu/orlev.olszk/CorvinaWeb?action=find&index0=ISSN&text0=2786-3824
Új hozzászólás